3 éve kezdtem el futni, amit sosem gondoltam volna magamról, hiszen a csapatjátékok éltettek.
A futás rengeteg dolgot megtanított számomra, és a legtöbbet fejlődtem általa.
Megtanított beosztani az időmet, értékelni ha nem szeles az idő, a felkészülési időszakok pedig életvitellé alakították a a mindennapjaimat.

Még csak 25 éves vagyok, de a "Bakancslistám" már nagyon hosszú.
Többek között egy maraton teljesítése is ott van a listámon, melyet 2 évvel ezelőtt ki kellett egészítenem.
A Nike félmaraton előtti bemelegítés közben megláttam egy SUHANJ!-os kerekesszékes sportolót. Megfogadtam, hogy ha 1:50-en belül érek célba, - azelőtt még sosem sikerült- akkor segíteni fogok rajta vagy társain.
Tudtam, hogy ez a vállalás abban a pillanatban életbe lépett, ahogy áthaladtam a célvonalon és a stopperem 1:47-et mutatott, így a boldogság könnycseppjei mosták le az arcomról a sót.
Most érzem úgy, hogy fizikailag és lelkileg is felkészültem erre a küldetésre, így életem első maratonját ennek szellemében fogom futni.
Köszönöm, ha támogatásoddal segítesz ebben!